Emlékhelyeink, emlékműveink

A Páskom felé vezető úton, a Papgát-patak folyásának kezdetén, egy kőbe gravírozott vízimalom rajza mutatja, hogy itt egy ősi vízimalom állt, amelyet a Papgát-patak hajtott.

Okmányok és levéltári iratok alapján a Mogyoródra vezető út mentén volt Szada és Veresegyház egykori előtelepülése: Szentjakab falu. A nevéből és régészeti kutatásokból is lehet következtetni arról, hogy a falunak temploma is volt, melynek építőköveiből kettő az út mentén felállított kereszt tövébe is került. Az ősi település idősebb Jakab apostolról kapta a nevét, akinek alakja az út mellé állított kereszt szerves része.
Polyák Ferenc fafaragó mester alkotása a török időkben elpusztult Szentjakab falunak és a sok ezer hasonló sorsra jutott magyar falunak állít emléket.

A Faluház parkjában, a főút mellett áll a hősi emlékmű, amelyet 1937-ben avattak fel az I. világháborúban elesett szadai katonák tiszteletére. A szobor Siklódi Lőrinc alkotása. A település lakói 1989-ben a kőbe vésett névsort a II. világháborús hősök és áldozatok nevével egészítették ki. Az emlékmű 2014-ben az I. világháború kirobbanásának centenáriumi évében megújult és hangulatának megfelelő esztétikus térburkolatot kapott

A szadai földvár régészeti bizonyítékok szerint már állt a Várdombon a XIII. században. A késő Árpád-kori vár a Zada-i köznemesi családnak adott otthont közel 100 évig. A XIV. sz. közepén megszakadt a férfi ág, mivel az utolsó Zada-i (Tamás) fiúörökös nélkül halt meg, így a királyra szállt a birtoka. Elárvult a szadai földvár. Az idő sok évszázadon keresztül pusztította. A Rákóczi-szabadságharc idején valószínűleg táborrá alakította a kuruc sereg. Még 1978-ban állt a vár maradványainak jó része. Ásatásokat, régészeti kutatásokat folytattak benne. A földvár helyét 1996-tól a közadakozásból állított emlékkő jelzi. A helyi emlékezés szerint a vár megközelítését több rejtett út szolgálta. Közülük egy erdei ösvény, a Varga út, elvezet a falu közepére.

A parkavatás a millenniumi záróünnepség része volt. Itt áll a Rákos-patak szadai forráscsoportját jelző kő, a közkút vizével. A jelkő Nagy Ferenc, Bajkai János, Harsányi Sándor, Pántlik Antal és társai munkája. Mellette áll a Nagy Sándor csillagász által tervezett Napóra.

Damjanich János III. hadteste 1849. április 7-én érte el a falut, ahol rövid pihenőt tartottak. A Dózsa György úton álló Damjanich szobor ennek állít emléket.

Erzsébet királyné (Sisi) szadai szoptatós dajkát választott legkisebb leánya, Mária Valéria (szül.: 1868. ár. 22.) számára. Az új óvoda melletti fedett kút és emléktábla Legéndi Julianna emlékét őrzi.