Több mint kutyakiképző (lesz)
Az utóbbi hónapokban egyre több szadai programon vett részt, így a szélesebb közönség számára is egyre ismertebbé vált a Szadai Mentő és Szolgálati Kutyás Egyesület. Kis családi csapat nagy – reálisnak tűnő – álmokkal. Riport.
Az idei tikkasztó nyár végének egyik kevésbé forró augusztusi napjára beszéltem meg a Szadai Mentő és Szolgálati Kutyás Egyesület egyik alapítójával, Móricz Adrienn-nel a találkozót. A helyszín az egyesület bázisa volt.
Kutyamánia
A Szada külterületén, a homokbánya szomszédságában elhelyezkedő, hepehupás földúton megközelíthető, körbekerített terep ez. Látszott, hogy a sivatagi időjárás itt is megtette a hatását – száraz, zöldellő fű nélküli a talaj. Mivel idő előtt érkeztem, a telket őrző kutya – egy méretes, tekintélyt parancsoló alkatú közép-ázsiai juhászkutya (a neve is kiderült később: Ryu) – hangos csaholással és intenzív rohanással figyelmeztetett, hogy annyira ne menjek közel a kerítéshez. Rövidesen meg is érkezett Adrienn, férje, Móricz Mátyás és gyermekük, ifjabb Mátyás, na meg két „családtag” kutyus, akik az ottlétem alatt végig békésen, csendben pihentek a kocsiban.
Miután leültünk az irodának, raktárnak is helyet adó konténer előtti alkalmi teraszra, gyorsan tisztáztuk, hogy csak „félig” szadaiak: Mogyoródon laknak, de ezt 2,5 hektáros szadai telket célirányosan vásárolták meg, azért, hogy itt hozzák létre kutyaképző centrumukat, amely egyben a hivatalosan 2025-ben megalapított egyesületüknek is a székhelye. De történt egy és más, mire idáig eljutottak.
Mátyást (az idősebbet) már gyermekkorában elragadta a kutyamánia, az ún. kutyás IGP sporttal kezdett foglalkozni fiatalon. Ha valaki nem ismerné: ez a nemzetközi munkakutya-vizsgarendet jelenti, amely a kutyás sportok egyik legösszetettebb, legnagyobb fegyelmet és fizikai felkészültséget igénylő ága. Három pillére van: a nyomkövetés, az engedelmesség, illetve az őrző-védő munka. Innen kvázi egyenes út vezetett a rendőrségig, ahol ezt a tudást a legjobban tudta kamatoztatni. Mátyás egyenruhásként kutyás járőrként tevékenykedett, majd később a rendőrség dunakeszi kutyakiképzőjénél szakoktatóként, illetve a Terrorelhárítási Központnál kutyakiképző-vezetőként dolgozott. Aztán egy éles fordulat után – aminek okáról nem kívánt beszélni – tavaly leszerelt a rendőrségtől.
Adrienn útja is hasonlóan érdekes. Mint mondta, ő sem tudja miért, de már 6 évesen azzal nyúzta a szüleit, hogy saját kutyát szeretne. Minden jeles alkalomra ezt kért tőlük, de a szülők mindig nemet mondtak. Aztán amikor 9 éves elmúlt, az édesapja egyszer feltételhez kötötte: ha kitűnő lesz az iskolai bizonyítványa, kap egy kutyust. Ő is, és apukája is teljesítette a vállalást, így lett egy spániel az első saját állata. Később óvodapedagógiát is tanult, majd hosszú időn át a – hírekből ismert – Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat mentőkutyás csapatának tagja, koordinátora, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság HUSZÁR Mentőszervezeténél szintén a mentőkutyás csapat tagja volt. Miután megszületett a gyermekük (ifjabb Mátyás), Adrienn felhagyott az aktív mentéssel, és inkább különböző kutyás oktatási programok kidolgozásával, azok megvalósításával kezdett foglalkozni.
Komplex hely
Mátyás leszerelése új lendületet adott mindkettőjüknek, az egyesületnek, hogy a régóta dédelgetett álmukat kezdjék is el megvalósítani. Ezen a szadai földdarabon.
– A helyet eleve úgy választottuk ki, hogy a tevékenységünk lehetőleg ne zavarja a lakosokat, feküdjön távolabb a lakóházaktól, ugyanakkor Szadáról és a környező településekről is jól megközelíthető legyen. Mikor a területtel kapcsolatos elképzeléseinket megosztottuk a szadai önkormányzattal, támogatták, hogy itt legyen, egyrészt, mert itt jó helyen vagyunk, másrészt, mert ők is úgy vélték, hogy társadalmilag hasznos lehet – tette hozzá Móricz Mátyás.
De mi is ez konkrétan? Mátyás korábbi karrierjéből adódóan főként a szolgálati kutyák kiemelt képzőhelye lenne. Mint mondta, a sok hivatásos szervezet (rendőrség, katasztrófavédelem, honvédség, büntetés-végrehajtás) mind-mind önállóan képezi ki saját feladataira, a saját jellemző környezetében az ebeket, ami szerinte nem feltétlenül előnyös.
– Az a cél, hogy egy kutya bármilyen közegben jól „működjön” – egészítette ki őt Adrienn. – Egy mentőkutya például ne csak egyféle erdős területet ismerjen jól, hanem többet, vagy még hegyvidéki, esetleg sík terepet is. Vagy hogy egy kábítószer-kereső kutya például ne csak a repülőtéren legyen képes drogot keresni, hanem bármilyen más helyszínen is.
Mátyás szerint az alap-kutyakiképzésekkel nincs gond egyik szervezetnél sem, nem ezt szeretnék megváltoztatni. Inkább minél több változatos, a bevetésekhez hasonló helyszínt kívánnak kialakítani, ezzel együtt biztosítani a helyet a kutyáknak a tanuláshoz, a szakemberek, a kiképzők, a hivatásos gazdik számára pedig egyfajta tapasztalat- és tudásátadási központként szolgálna.
A másik pedig – és ez inkább Adrienn területe – az oktatási, ismeretterjesztési irány. Ahogy Adrienn fogalmazott, szeretnék közelebbről is megismertetni munkájukat az érdeklődő lakosokkal – ennek részeként vesznek részt a szadai és környékbeli települések kiemelt rendezvényein kutyás bemutatóikkal, illetve szintén ezért hirdették meg civilek számára a mentőkutyás alapkiképzést. Utóbbi hamar népszerű lett, nagyon sokan érdeklődtek az egyes kurzusok iránt.
– Ennek az a lényege, hogy gazdik és kutyáik jól érezzék magukat nálunk. Alapokat sajátíttatunk el: hogy a gazdik hogyan mozgassák, fegyelmezzék, irányítsák a kutyáikat. Ha pedig azt látjuk, hogy valakinek van érzéke ehhez a munkához és/vagy a kutyája alkalmas lehet komolyabb feladatra, akkor azt jelezzük. Ha pedig a továbblépésben a segítségünket kéri, akkor mi segítünk – magyarázta Adrienn.
Mindemellett Adrienn tervei között szerepel még olyan edukációs sorozat megvalósítása is, amelyben megtanulható lenne, hogy az egyes korosztályok hogyan háríthatják el a váratlan kutyatámadásokat. De, mint mondta, a fejében számtalan ötlet van még. (Itt és most nincs is elég hely arra, hogy felsoroljuk, jelenleg mennyiféle képzést nyújtanak az egyesület keretében, akit érdekelnek ezek, bátran keressék őket.)
Látják a jövőt
A bázis fejlesztése egyelőre kis lépésekben halad. Mint házigazdáim mondták, két éve apránként csinosítják, rendezik a terepet és intézik a különböző adminisztrációs, engedélyeztetési ügyeket. Mindebben a legnagyobb, legtöbb segítséget eddig Adrienn édesapja nyújtotta. De mellette és mellettük még barátaik, ismerőseik kétkezi munkája is hozzájárult a jelenlegi állapot eléréséhez. A terület rendezett, az alap-infrastruktúra (víz, áram) megvan, ami elég a mostani működéshez. De már a jövőre gondolva is bővítenek – a helyi napelemes áramforrás telepítésének nyomai látszottak éppen.
Aztán Adrienn és Mátyás körbevezetett, és a széles földdarab különböző pontjaira mutattak, hogy mi hol lesz, milyen funkcióval – ők már valószínűleg látják kész állapotában. Adrienn jelezte, hogy ott áll majd a csarnok; ebben lesz a szolgálati kutyák speciális képzése, az időjárási viszonyoktól függetlenül tudják itt megtartani a tréningeket. A másik helyszín felé fordulva azt mondta, hogy ez lesz a szabadtéri kutyás akadálypálya, amely egyrészt a mentő- és szolgálati kutyák képzését segíti, másrészt az iskolások és óvodások számára itt tartják majd a bemutatókat. Amott – jelzett egy másik részt – pedig egy közösségi tér létesül mosdókkal, öltözőkkel.
Búcsúzásként rövid bemutatót is tartottak nekem. Az addig a kocsiban békésen várakozó kutyusok egyike, Best, a belga juhászkutya vezényszóra kipattant, és Mátyást folyamatosan nézve, a hangos utasításait, parancsait követve hol megállt, hol nekiindult, hol szorosan a lába mellett haladt. Majd Adrienn az egyik közeli bokorban elbújt, ezután Best, Mátyás intésére nekilódulva, másodpercek alatt megtalálta őt (úgy, hogy az eb nem is látta, merre rejtőzött el Adrienn).
Ha csak egyetlen szóval kellene jellemeznem őket a látottak, hallottak alapján, nincs rá jobb, mint hogy: profik. Valószínűleg a majdani bázis is ilyen profi lesz.
Raffai Ferenc
Aki támogatni szeretné adománnyal az egyesület tevékenységét, a következő számlaszámra utalva teheti meg: 11715007-21553998 (OTP Bank), Szadai Mentő és Szolgálati Kutyás Egyesület.
