Kordában tartott intézményi energiaköltségek
A 2022 szeptemberében alakult önkormányzati energetikai munkacsoport munkájának köszönhetően jelentős, hosszú távon költségeket csökkentő fejlesztéseket hajtottak végre a szadai intézményekben. A cél, hogy a jelenlegi helyzetben a rezsiköltségek helyett energiatakarékos, gyorsan megtérülő beruházások legyenek.
Tavaly több szempontból is jelentősen megdrágult az élet, az egyik legnagyobb tétel pedig a rezsiköltségek emelkedése volt. A rezsiárrobbanás okozta többletköltségek kigazdálkodása természetesen nemcsak a magánházak tulajdonosainak okozott fejfájást, hanem a szintén vezetékes áramot és gázt használó önkormányzati ingatlanok, intézmények tervezett energiaköltségét is megborította. Szada Nagyközség Önkormányzata – hirtelen reagálva a kialakult helyzetre – az éppen lejáró áram- és gázbeszerzési szerződéseit új közbeszerzésekkel újította meg, az akkori körülményekhez képest viszonylag elfogadható árakon.
Az energiaárak jelentős emelkedése a kedvezőbb szerződések kialakításán túl egyéb azonnali és hatékony lépéseket is megkövetelt. Pintér Lajos polgármester kezdeményezésére a 2022. szeptemberi képviselő-testületi ülésen szakmai munkacsoport jött létre a helyi intézmények és az önkormányzati ingatlanok energiahatékonyságának átvizsgálására. Az energetikai munkacsoport feladataként egyértelműen azt határozták meg, hogy felmérje, hol és milyen technikai beavatkozással, gyorsan kivitelezhető megoldással, mekkora pénzügyi ráfordítással csökkenthető az energiafogyasztás. Továbbá át kellett tekinteniük azt is, hogy 1–3 éven belül hol, hogyan és mennyiért lehetséges a megújuló energiaforrások alkalmazása vagy a meglévők bővítése.
– A szándék az volt, hogy a környezetbarát megoldásokkal mérsékelhető legyen az energiafüggésünk és a károsanyag-kibocsátásunk. Mindezzel hosszú távon nyerünk, ami mindannyiunk közös érdeke– jegyezte meg a polgármester.
Ez a szándék hamar eredményt hozott. A munkacsoport rövid idő alatt több intézmény világítás-korszerűsítését érte el, illetve javaslatot is tett a fűtésrendszerek javítására. A csoport tovább monitorozta az egyes ingatlanokat. A fejleményekről és az eredményekről a munkacsoport vezetője, Molnár Csaba képviselő számolt be az intézményekben lefolytatott fejlesztéseket bemutatva.
Hatékonyabb fényerő
A munkacsoport első és gyors lépése az intézményekben meglévő izzók azonnali cseréje volt energiatakarékos izzókra, miután a felmérés során kiderült, hogy több helyen már nem szabványos lámpatestek vagy éppen elhasználódott armatúrák voltak, ezért ezeket mindenképpen modernebb megoldással kellett kiváltani. A Faluház könyvtárában több régi, már korszerűtlennek tekinthető neoncsövet szereltek le, amelyeket energiatakarékosabb, ám nagyobb fényerőt biztosító, ún. SMD LED-es prizmalámpákkal váltottak fel. Ezek fogyasztása feleakkora a neonokhoz képest. A házasságkötő teremben lévő izzók felét korábban már kicserélték, most a másik felére is LED-izzók kerültek; összességében abban a helyiségben a tervek szerint nyolcadára csökkenhet a fogyasztás, míg a fényerő szintén javult.
– Ezek mellett a többi faluházi helyiség lámpatestjeinek az állapotát is átnéztük, és mindenhol modernebbeket helyeztünk el – jegyezte meg Molnár Csaba. – Az óvoda U alakú épületének két szárnyában ugyanakkor eltérő világítási módokat észleltünk: az egyikben a régi neoncsövek, a másikban ún. ufólámpák voltak. Az előbbieket LED-csövekre és -prizmákra cseréltük, az utóbbiakba pedig kis átalakítással E27-es foglalatokat és ezekbe illő energiatakarékos izzókat tettünk.
A hivatalban a neoncsöveket LED-panelekre váltották, így azok fogyasztása, illetve fényereje is jelentősen javult az eltelt időszakban. Molnár Csaba úgy összegzett, hogy az intézményekben elhelyezett új lámpák jó minőségűek és megfelelő garanciájúak, hasznosságuk pedig már érzékelhető is.
– Az elavult technológiák kiváltásával és a minőségi cserével a fogyasztásban azonnal átlagosan 10–15 százalékos csökkenést lehetett elérni – tette hozzá.
Modern fűtési rendszerek
Az intézményekben a legfőbb problémát a magas gázfogyasztás jelentette, ennek ára ráadásul az egyik pillanatról a másikra a tízszeresére emelkedett. Energetikusok közreműködésével felmérték az intézmények fűtésrendszerét. A felmérés során hamar kiderült, hogy több intézményben elavultak és rosszul beállítottak a kazánok, ez pedig gyors és hosszú távú megoldást igényelt. A szakemberek arra jutottak, hogy az átlag több mint tizenöt éves gázkazánok felújításra és/vagy cserére szorulnak. Ennek megfelelően a képviselő-testület 2022. decemberi ülésén döntött a Székely Bertalan Óvoda-Bölcsőde Dózsa György úti épülete, továbbá a Szada Gyermekélelmezési és Szociális Étkeztetési Konyha és a polgármesteri hivatal épületegyüttese gázkazánjainak cseréjéről. A javaslat alapján a berendezéseket a korábbi teljesítménnyel egyenértékű, azonban modern, úgynevezett kondenzációs kazánokra cserélték, amelyek használatával a tapasztalatok szerint nagyjából 20-30 százalékos gázfogyasztás-csökkenés érhető el. A közel 60 millió forintos beruházást a fűtési szezon végével, a nyár folyamán hajtották végre az intézményekben. Az új kazánok beszerzésével párhuzamosan a cserét nem igénylő, de nem hatékonyan működő berendezések beállítása is megtörtént. Molnár Csaba szerint példaként említhető a Postaköz utcai óvoda, ahol a nem megfelelően működő kazán pár alkatrész cseréjével és a rendszer „újrahangolásával” nagyjából 30-40 százalékos megtakarítást tudtak elérni.
A szakemberek véleménye arra is kitért, hogy egyes épületekben a fűtésrásegítést napelemmel/napkollektorral vagy úgynevezett inverteres split klímákkal – hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas berendezésekkel – lehetne megoldani. Molnár Csaba szerint hosszú távon mindenhol maradna a vegyes, gázt és áramot is használó fűtésrendszer. Az indokolt és az önkormányzat számára hosszú távon költségcsökkentő beruházásnak köszönhetően a most következő fűtési szezon már a modern kazánokkal indul el.
Kevesebb folyik el
A fentieken túl fontos önkormányzati cél még a vízfelhasználás csökkentése is. A munkacsoport felmérése szerint például az óvodában egy gyermek kézmosásakor percenként akár 10 liter is elfolyhat, de egy átlagos csap akár 12–18 liter vizet is átenged percenként, azonban egy kis eszköz, egy energiatakarékos vízadagoló beépítésével ez jelentősen, akár 1,5-1,7 literre is leszorítható, miközben a kézmosás hatásfoka nem romlik. Ez az eszköz a perlátor, amely a csapvégszűrő helyére beszerelve, a levegővel dúsított eljárásnak köszönhetően éri el átfolyásszabályozó hatását, és jelentős megtakarítást eredményez.
– Nagyjából kétmillió forint beruházással az elmúlt hónapokban minden intézményben és a sportcentrumban is beépítettük a perlátorokat, így 30–40 százalékos, de más települések tapasztalatai alapján akár nagyobb mértékű megtakarítást is elérhetünk – húzta alá Molnár Csaba.
A munkacsoport vezetője szerint a megtakarítás jelentős, így a cél az, hogy a szadai intézményeken túl a lakosság számára is elérhetővé tegyék a vízmegtakarító eszközt. Ezzel kapcsolatban már zajlanak a tárgyalások a perlátort az önkormányzat számára is szállító vállalattal.
– Mindezekből is látszik az a célunk, hogy rezsiköltségek helyett a jelenlegi helyzetben energiatakarékos, gyorsan megtérülő beruházásokra költsünk – tette hozzá.
Lakossági LED-csere
Az önkormányzat a saját fenntartású intézményeken túl a lakosságot is segítette a korszerűbb eszközök, így a jelentős energiamegtakarítás elérésében. A CYEB koordinálásában, helyi szinten, önkormányzati szervezéssel mintegy 100 szadai háztartás csatlakozott 2022-ben az ingyenes LED-csere-programhoz. Logikus döntés volt ez részükről, hiszen a LED-fényforrások használata jelentős csökkenést jelent a villanyszámlában, és akár tízéves élettartamának köszönhetően használója sokkal kevesebb hulladékot termel, mint az, aki hagyományos izzóval világít. A lakosságnak szóló LED-csere-program keretében annak résztvevői meghatározott feltételek mellett ingyen juthattak LED-ekhez, és cserélhették le a háztartásaikban található régi izzókat új, korszerű LED-fényforrásokra.
Megtakarítás számokban
Gáz
2022-ben 10 százalékkal kevesebb gáz fogyott 2021-hez képest. 2023 első hét hónapjában 39 százalékkal csökkent a fogyasztás 2022 azonos időszakához képest.
Intézményi villamos energia
2022-ben 23 százalékkal kevesebbet áramot használtak az intézmények 2021-hez képest. 2023 első hét hónapjában 11 százalékkal fogyott kevesebb 2022 azonos időszakához képest.
A Közvilágítás villamos energiája
2022-ben 49 százalékkal kevesebb fogyott 2021-hez képest. 2023 első hét hónapjában pedig 28 százalékkal mérséklődött 2022 azonos időszakához képest.
Víz
2022-ben 31 százalékkal kevesebb vizet használtak 2021-hez képest. 2023 első hét hónapjában 23 százalékkal kevesebb „ment el” 2022 azonos időszakához képest. Ez leginkább az utcai ivókutak számának csökkenéséből adódik.
Megjelent a 2111 Szada magazin 2023. októberi számában