Hisznek a szép szó erejében - Szada közterület-felügyelői inkább meggyőznek, mint büntetnek

A szabály

Az előbbi felhatalmazásnak megfelelő önkormányzati rendelet Szadán először öt évvel ezelőtt, 2017-ben lépett hatályba, de előírásainak alkalmazása nem igazán állta ki a gyakorlat próbáját: megalkotásakor több, meghatározó jelentőségű tényállást nem vett figyelembe (s így nem is rendezett), más esetekben pedig a tényállás túlszabályozottsága miatt nem volt egyértelmű az eredeti jogalkotói szándék.

Az akkori rendelet felülvizsgálatába az önkormányzat jelenlegi képviselő-testülete Szada lakosságát is bevonta. Lapunk tavaly februári számában (a helyi polgárőrség, a körzeti megbízott rendőr és a közterület-felügyelők közreműködésével összeállított) kérdőív segítségével kérte ki véleményüket egyes együttélési szabályok kívánatosnak tartott tartalmáról. Ezután az önkormányzati képviselők erre alapozott műhelymunkája során megfogalmazódó új helyi rendelet tervezetét előzetes társadalmi egyeztetésre is bocsátották, és a még akkor is vitatott egyes kérdésekről a témával is foglalkozó közmeghallgatás tapasztalatai alapján hoztak végső döntést a képviselők.

Hol a határ?

Lapunk megkereste a szadai közterület-felügyelőket, hogy osszák meg tapasztalataikat: a rendeletben meghatározott szabályok közül melyek betartatása megy nehezebben, illetve mely területeken érzékeltek javulást tavaly október óta.             

Fejes Norbert közterület-felügyelő szerint a zajvédelemmel és a közterület-használattal kapcsolatos előírások nem ismerete állandó problémaforrást jelentenek. Tapasztalatait sokatmondó példákkal is illusztrálta.      

– A magántulajdonú ingatlanok határa jellemzően a kerítésekkel végződik, az ezen kívüli területtel (azon kívül, hogy a járdaszakaszt, az ingatlana előtti nyílt csapadékvíz-elvezető árokkal együtt köteles tisztán tartani) nem a lakos rendelkezik. Ezt sajnos nagyon sokan nem tudják! Miként azt sem, hogy a kerítésen belül mit tehetnek és mit nem! Nem mindegy például, hogy valaki mikor nyírja a füvét, vagy ha felújítja a házát, akkor a betonkeverőt, a homok- vagy sóderhalmot a telkén belül, vagy azon kívül helyezi-e el. A rendelet meghatározza ugyanis azt az időszakot, amikor zajkeltő tevékenységet tilos végezni. De még ha az engedélyezett időszakon belül is zakatol a hangos betonkeverő, az akkor sem állhat a közterületen, csak a telekhatáron belül – mondta.          

Hozzátette, ugyancsak tilos a hulladékszállítási időszakon kívül közterületre bármiféle szemetet elhelyezni – legyen az kommunális vagy zöldhulladék –, mert ilyenkor bizony működésbe lép a „kis kupac vonzza a nagy kupacot” elve: az utca sarkára kitett papírdobozból, vagy egy kis zsáknyi zöldhulladékból igen gyorsan lesz egy óriás szemétdomb, amit aztán az önkormányzat kényszerül közköltségén megszüntetni.     

– Olyat is gyakorta látunk, hogy egy-két követ, amolyan terelőnek szánt szikladarabot kitesznek a ház elé azért, hogy a közlekedő autóktól megvédjék az ingatlan előtti részt; csakhogy a balesetveszélyessége miatt ezt sem lehet – figyelmeztetett.              

A helyi rendeletben szerepel az is, hogy a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlanán lévő – legyen az lakott vagy beépítetlen – parlagfű és egyéb, allergiát okozó növények irtásáról, Fejes Norbert szerint azonban ezt sem érzi még mindenki kötelezőnek magára nézve.

Jobb a meggyőzés

A közterület-felügyelőknek a törvény erejénél fogva háromféle szankciós lehetőségük van: figyelmeztethetnek (szóban és írásban), helyszíni bírságot szabhatnak ki, vagy feljelentéssel élhetnek. Fejes Norbert a szó, a meggyőzés erejében hisz.          

– Szerencsére az értelmes párbeszéddel sok mindent meg lehet előzni, meg lehet oldani, így egy-egy jogsértés esetén többnyire a figyelmeztetés célravezető. Időnként a szép szó többet ér, mint egy „sokezres” büntetés, legalábbis mi ebben hiszünk – mondta.

Az önkormányzati rendelet tavaly őszi hatályba lépése óta 60 esetben szóbeli és 5 alkalommal írásbeli figyelmeztetést alkalmaztak a felügyelők a közösségi együttélés szabályait megsértőkkel szemben – tudtuk meg utóbb a jegyzőtől –, s az eddigi tapasztalatok szerint ezen enyhe szankciók minden esetben elegendőnek bizonyultak a jogkövető magatartás eléréséhez.

Közigazgatási feljelentésre eddig csupán 3 esetben volt szükség, szabálysértés miatt 31 alkalommal írásbeli, 15 esetben szóbeli figyelmeztetéssel éltek, s mindössze 2 esetben volt szükség szabálysértési feljelentést tenni a rendőrségen ismeretlen tettes ellen (garázdaság, szándékos rongálás miatt). Büntetőfeljelentést szintén 2 esetben tettek közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt.

Ugyancsak a közösségi együttélési szabályokról szóló helyi rendelet tartalmazza a teherautókra vonatkozó súlykorlátozást. Jancsó Szabolcs közterület-felügyelő a pozitív változások közé sorolta, hogy az utakra a behajtási engedélyeket az érintettek kikérik tőlük, ritkán tapasztalnak olyat, hogy egy sofőr e nélkül hajtana be valamelyik közútra.

– Ezek az engedélyek díjmentesek, s általában a kérelem beérkezésétől számítva egy-két napon belül ki is adjuk ezeket. Fontos azonban tudni, hogy az engedély mindig a kiadás napját követő naptól vagy napra érvényes – jegyezte meg. – Az engedélyt mindig annak kell kérnie, akinek érdekében áll az adott útra való behajtás, tehát annak a telektulajdonosnak, akinek a területére vagy területéről történik a szállítás. A sofőrnek pedig a kiadott engedélyt magánál kell tartania. Ha egy ellenőrzéskor mégsem találunk ilyen engedélyt, akkor sajnos feljelentéssel kell élnünk, amit pedig ilyen esetben már a rendőrség vizsgál tovább. Ugyancsak örvendetes előrelépést mutat, hogy elfogadott gyakorlattá vált a közterület-használat engedélyeztetése, amelyre 2020-ban még egyetlen példa sem akadt – jegyezte meg.

Közös érdek

Mindketten egyetértettek abban, hogy a munkájuk hatékonysága nehezen mérhető, de úgy vélik, a közterületi jelenlétüknek van visszatartó ereje. Mint mondták, soha nem azzal a szándékkal mennek intézkedni egy esethez, hogy ártsanak bárkinek is vagy megbüntessék a vétkest, hanem azért, hogy közösen, az érintettek kölcsönös megelégedésére oldják meg az adott ügyet, a felmerülő problémát. Úgy gondolják, hogy a lakosok kis figyelemmel is sokkal szebbé és élhetőbbé tehetnék Szadát. Nem kellene mást tenniük, mint jobban ügyelniük a saját és a közvetlen környezetükre, együttműködőbbnek, időnként toleránsabbnak lenniük a szomszédjaikkal vagy másokkal szemben.           

Raffai Ferenc