Egyensúlyban a költségvetés, de szűkül a mozgástér

Alig két hónap van vissza a 2026-os pénzügyi évből, így annak alakulása alapján már levonhatók a tapasztalatok. Eszerint a jövőben – a kiadások szigorú kezelése mellett – szükséges lesz átalakítani az önkormányzat bevételi szerkezetét.

Márciusi cikkünkben bemutattuk, milyen külső tényezők – az állami finanszírozás, a növekvő elvonások, az infláció és a Versenyképes járások program – határozták meg Szada 2026-os költségvetésének tervezését. Akkor azt is jeleztük, hogy következő összeállításunkban részletesebben bemutatjuk a bevételek és kiadások szerkezetét, valamint az ingatlanértékesítések szerepét.

A működés az első

Az önkormányzat legfontosabb feladata a település biztonságos működésének fenntartása. Idetartozik az intézmények működtetése, a gyermekek ellátása, a szociális és kulturális feladatok ellátása, a közterületek és utak fenntartása, valamint számos olyan szolgáltatás biztosítása, amellyel a szadaiak naponta találkoznak.

Szada bevételeinek jelentős részét a helyi adóbevételek és az állami támogatások adják. Az állami támogatások azonban jellemzően meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak, és nem minden esetben fedezik azok teljes költségét. A különbözetet az önkormányzatnak saját bevételeiből kell biztosítania.

Az év eleji tervezéskor már látható volt, hogy a rendszeres bevételek és az egyre növekvő elvonások mellett a működés anyagi fedezetének biztosítása is mind nagyobb saját forrást igényel. Emiatt a 2026-os eredeti költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez már ingatlaneladásokból származó bevétellel is számolni kellett, így az önkormányzati vagyon értékesítése már nem kizárólag új fejlesztések megvalósításának a forráslehetőségét teremti meg, hanem a költségvetés egészének egyensúlyához is szükségessé vált. Amíg 2025-ben az ingatlaneladásokból beruházásokat tudtunk finanszírozni, addig 2026-ban az ingatlanértékesítésekből már a működési költségek fedezésére kellett fordítanunk összegeket, így beruházásra nem volt lehetőség.

Az ingatlaneladás rövid távon biztosíthatja a hiányzó forrásokat, hosszú távon azonban nem fenntartható finanszírozási forma. Az önkormányzati tulajdonú, értékesíthető telkek száma véges, így ha a működés és a fejlesztések anyagi forrásának biztosításához rendszeresen vagyont kell eladni, az hosszabb távon a települési vagyon csökkenését, végső soron vagyonfelélést jelent.

Fejlesztés fedezettel

A szűkös pénzügyi mozgástér természetesen a beruházási lehetőségeket is meghatározza. A 2026-os költségvetés ezért már eleve úgy készült, hogy csak a szükséges kiadásokkal és a pénzügyileg vállalható fejlesztésekkel számoljon. A beruházások esetében továbbra is alapelv, hogy új fejlesztés csak akkor indulhat, ha annak tényleges pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Ezt már az év eleji tervezéskor is rögzítettük.

Jó példa erre a Fenyvesligeti út–Székely Bertalan úti csomópont építésének csúszása. A beruházás műszakilag teljes mértékben előkészített, az építési engedélyt kapott terv 2025. szeptember 5-én készült el, azaz akár már holnap felvonulhatnának a munkagépek és a kivitelezők. A megvalósításához szükséges forrást azonban tervezett ingatlanértékesítésből kívántuk biztosítani. Ez indokolja azt is, hogy az eredeti költségvetésben a korábbi évekhez képest magasabb tartalék szerepel. A tervezett nagy értékű ingatlaneladások egyike azonban eddig nem valósult meg, ezért a beruházás megkezdéséhez szükséges fedezet nem áll (még) rendelkezésre.

Ez jól mutatja az egyszeri bevételekre épülő finanszírozás kockázatát: egy tervezett ingatlanértékesítés elmaradása nemcsak a bevételi oldalt érinti, hanem az ahhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítását is késleltetheti.

Az elvonások hatása

Az önkormányzat pénzügyi helyzetét jelentősen befolyásolják a központi elvonások, köztük a szolidaritási adóhoz és a Versenyképes járások programhoz kapcsolódó befizetések. Ennek működését az előző cikkben részletesen bemutattuk: a helyi iparűzési adó növekedése az elvonások miatt nem jelent automatikusan ugyanekkora szabadon felhasználható többletbevételt Szada számára.

A 2026-os évre vonatkozó elvonás ugyanakkor eddig még nem történt meg, ezért annak tényleges idei pénzügyi hatása jelenleg nem jelenik meg teljes egészében az önkormányzat gazdálkodásában. Az önkormányzat várja az erre vonatkozó kormányzati döntést.

A probléma nem kizárólag Szadát érinti! Egyre több önkormányzat számára jelent nehézséget a kötelező feladatok növekvő költségeinek finanszírozása az állami támogatások és az elvonások jelenlegi rendszere mellett. A hírekben is látható, olvasható, hogy megyei jogú városokat (pl. Pécs, Budapest) is érint az elvonás mértéke, amely a teljes működésük leállásához vezethet.

Előretekintve

A 2026-os eredeti költségvetés már szigorú tervezéssel készült, a kiadásokat a szükséges minimumra szorítva. Ezért a 2027-es költségvetés előkészítésekor egyre kevésbé az lesz a kérdés, hogy milyen kiadást lehet még elhagyni, hanem az is, hogyan lehet Szada rendszeres és kiszámítható bevételeit növelni.

A 2026-os költségvetés összeállításakor fontos cél volt, hogy a növekvő elvonások ellenére se legyen szükség a helyi adók emelésére. A következő év tervezésekor azonban már azt is meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi bevételi szerkezet hosszabb távon fenntartható-e. Ennek részeként a helyi adórendelet felülvizsgálata is elengedhetetlenné válik. Az önkormányzat eddig törekedett arra, hogy ne növelje a lakosság terheit, és ha szerényen is, de a működés biztosítása mellett fejlesszen.

Előkészítés alatt áll a behajtási rendelet is. Ettől önmagában nem várható jelentős költségvetési többletbevétel, de eddig Szadán nem volt kiszabva díj a tehergépjárművek behajtása után. Ezt most módosítani szeretnénk, ha kismértékben is, de – a környező településekhez hasonlóan – változtatásokat tervezünk. Emellett sor kerül a közterület-használati rendelet felülvizsgálatára is, hogy annak szabályai és díjai igazodjanak a jelenlegi viszonyokhoz. A cél: hosszú távon is fenntartható gazdálkodás és az elvonások helyben tartása.

Szada 2026-os eredeti költségvetése egyensúlyban készült el, de ennek az egyensúlynak a megteremtéséhez már ingatlanértékesítésből származó bevételre is szükség volt – ez a következő évek egyik legfontosabb pénzügyi kérdését is kijelöli.

A kiadásokat továbbra is szigorúan kell kezelni, ugyanakkor a rendszeres bevételek növelésére is megoldást kell találni. Az önkormányzati vagyon értékesítése átmenetileg segítséget jelenthet, de Szada működése és fejlődése hosszú távon nem épülhet a település vagyonának felélésére. A cél olyan stabil bevételi szerkezet kialakítása, amelyből a település mindennapi működése biztonságosan finanszírozható, és emellett újra valódi pénzügyi mozgástér nyílhat Szada fejlesztésére is.

Az önkormányzatok gazdasági működése tartósan függ attól, hogy milyen országos szabályozások lépnek életbe vagy hatályosak. Nagy várakozás övezte a Gödöllőn megtartott, a helyhatóságok jövőjéről is szóló önkormányzati konferenciát. Az itt elhangzottak alapján Szada szempontjából az igazi megoldás az lenne, ha a helyi adók (iparűzési és gépjárműadó) újra helyben maradnának, hiszen az itt élők, vállalkozók fizetik be, és ha végleg eltörölnék a szolidaritási hozzájárulást is. Szada esetében az utóbbi mértéke közel 400 millió forint a 2026-os évben. Jól látható, hogy ekkora bevételkiesést nem lehet más adónemek megalkotásával a helyi lakosságra hárítani, vagy ingatlanértékesítésből fenntartani.

A fórumon semmilyen érdemi döntésről szóló beszámoló nem hangzott el a szaktárca képviselőjétől, egyelőre nem ismert a szolidaritási adóval kapcsolatos kormányzati szándék. Ez azt jelentheti, hogy a kormány októberre várható 2027-es állami költségvetési tervezete alapján az önkormányzatoknak is egy szigorú és elvonásokkal továbbra is terhelt helyi büdzsét kell tervezniük a következő esztendőre.

Jassó Ágnes pénzügyi osztályvezető, Juhász Sándor alpolgármester