Mff J Mretben

Szüret Szadán: régen és ma

A település egyik legszebb, jelenleg is élő hagyománya a szüreti felvonulás és bál. Múltidézés.

A szüret és az őszi betakarítási időszak fontos szerepet töltött be a parasztember életében, hiszen egész éves kemény munkájának hasznát arathatta le. Szadán különösen jeles időszak volt ez, hiszen a terület leginkább gyümölcstermesztésre volt alkalmas, innen is kapta a „Gyümölcstermő szent Szada” elnevezést. Az 1930–40-es években a szüret elvégzését és a jó termést szüreti bállal ünnepelték meg. A szervezés a legények feladata volt, ők voltak a csikósok. Hívogatták a lányokat a bálba, maguk készítették el a sátrat a kocsma udvarán. Feldíszítették szőlővel, almával, répával, mindenféle terméssel, és a sarokba állították a bíróasztalt. Aki innen lopni tudott, azt a csikóslányok megfogták és a bíró elé vitték, és jól megfizettették vele a tettét – ez volt a játék. A bíró és bíróné mindig az házaspár lett, akik a szüreti bálhoz legközelebb eső időpontban tartották a lakodalmukat. Ezt a hagyományt napjainkig őrizzük.

2023 08 2111 Szada 19 01

Az ünnephez felvonulás is társult. Elöl ment a kisbíró, aki nyakában egy dobbal hívogatta az embereket az esti bálba az alábbi szöveggel:      

„Közhírré tétetik! Tudatom most mindenkivel hangosan, szüreti bál lesz a faluban. Ünnepeljük a szőlőtő termését, ízleljük meg annak jó ízét. A szüretnek igaz gyümölcse az lesz, ha a szőlőből must s abból jó bor lesz. Jöjjön hát a falu népe vigadni, a szüreti bálba nagyot mulatni. Mert a vígság űzi el a bánatot, induljunk hát s mulassunk egy nagyot.”

A csikóslányok – vagyis a csikósfiúk párjai – lovas kocsin egy nagy szüreti kádat álltak körbe és úgy daloltak. A fiúk lovon ültek és ostort pattogtattak. Ahol sok bámészkodó összegyűlt, ott megállt a menet, leszálltak és táncoltak is egyet. A nap végén, este pedig kezdődött a szüreti bál.

Mint minden ünnepen ezen is megvolt, hogy milyen ruhában jelentek meg. A csikóslegények fehér bőgatyát – aminek az alján piros-fehér-zöld szalag díszítés futott végig –, fehér bőinget és kalapot viseltek, rajta árvalányhajjal. A csikóslányok fehér szoknyát – piros-fehér-zöld szalaggal –, fehér inget, piros mellényt, kötényt és piros pártát viseltek. Egy pár pedig – akik a betyárok voltak – fekete ruhába öltözött. A későbbiekben elmaradt ez a „magyaros” öltözet és autentikus szadai ünnepi viseletben jelentek meg a felvonulók, a lányok általában piros szoknyában. Az 1960-as évektől átalakult a szüreti felvonulás, és már nemcsak lovasok és lovas kocsik, hanem kisteherautók és traktorok is megjelentek a falut körbejáró menetben. Elöl haladt díszes hintón a bíró, a bíróné és a kisbíró, majd utánuk a többi lovas kocsi. A falu különböző pontjain megálltak, leszálltak, egy szalagokkal és szőlővel gazdagon díszített szüreti koszorút körbeállva énekeltek, táncoltak. Érdekes, tréfás szokás volt még az úgynevezett kormozás.

2023 08 2111 Szada 19 03
2023 08 2111 Szada 19 02

A menet végén ment egy kordé – kis szekér –,rajta gyerekekkel, akik kiabálva, hangoskodva, összevissza rongyos ruhába, „cigánykáknak” öltözve, kezükben harisnyaszárba húzott szénnel kormozták össze a nézelődőket. Fejükre harisnyát húztak, hogy kevésbé ismerjék fel őket.

Napjainkban a Szadai Czibere Táncegyüttes, a Tájház baráti köre, a Faluház, Guba Ferenc, a falu utolsó lovas kocsisa és lova, Lili, valamint a Szadai SE lovas­szakosztályának lelkes tagjai viszik tovább az elődök szokásait lovas, traktoros, teherautós, hintós, szekeres felvonulással, tánccal, énekkel és mérhetetlen jókedvvel – amely az idén sem lesz másképp.

Szeretettel invitálunk minden kedves régi és új szadai lakost a szeptember 16-i ünnepre, bátran jöjjön ki a háza elé, ha a menet éppen arra halad, és nézzen meg bennünket, majd a Székely-kertben közösen mulassunk a Szadai Szüret programjain.

Antal Édua, a Tájház vezetője


Utoljára frissítve: 2023 szeptember 04. 11:13