Az intézményi túlterheltség kezelése most a legnagyobb feladatunk
Az elmúlt év legfontosabb humánügyi célkitűzései az intézményekkel való együttműködés fokozása, a civilek és az önkormányzat kapcsolatának mélyítése, ezen szervezetek differenciált erősítése, valamint a közösségi együttélés szabályait rögzítő rendelet módosítása voltak - nyilatkozta Boros Gábor, a Humánügyi Bizottság elnöke.
Ebben a hónapban éppen két éve lépett hivatalba a jelenlegi képviselő-testület, és éppen egy éve, hogy a 2111 Szada magazinban értékelte az addig elvégzett munkát. Mi történt az elmúlt egy évben? Hogyan ítéli meg az eltelt időszakot?
Képviselőként és a Humánügyi Bizottság elnökeként három fő témát tűztem ki magamnak erre az évre. Ezek az intézményekkel való együttműködés erős alapokra való helyezése, illetve szükség szerinti átszervezése; a civilek és az önkormányzat kapcsolatának összehangolása, biztonságossá tétele; valamint a közösségi együttélés szabályait rögzítő rendelet aktualizálása voltak. Így egy mozgalmas, tanulságos és eredményes évet tudhatunk magunk mögött.
– Hogyan alakították át az intézmények és az önkormányzat kapcsolatát?
– Az idei év egyik legfontosabb feladataként az intézményeink működését térképeztük fel. Polgármester úrral egyetértésben azt tűztük ki célul, hogy a szükségletek alapján végezzük el az indokolt átalakításokat. Idén két intézményünk – a Székely Bertalan Óvoda-Bölcsőde és a Székely Bertalan Művelődési Ház és Könyvtár (Faluház) – élén is vezetőváltás volt, ami elengedhetetlenné tette a működések újragondolását. Igaz, az óvoda új vezetője már tavaly megkezdte a munkát, de áthúzódó feladatként idén történt meg a valódi beilleszkedés, a saját vezetői rendszer bevezetése, a szükséges belső változások beépítése a napi működésbe. Ezekhez természetesen elengedhetetlen volt a fenntartó önkormányzat segítsége is, többek között az alapító okirat módosítása történt meg a szükséges anyagi források biztosítása mellett, de számos folyamatban indokolt volt a fenntartói gondoskodás. A Faluház élére is új vezető került, akivel közösen fogalmaztuk meg a terveinket. Fontos újításként kialakítottuk a szadai fi atalok számára az ifjúsági klubot egy belső átszervezéssel, de változatlan állományi létszámmal. A Faluház munkatársaival kitüntetett együttműködése van az önkormányzatnak a helyi rendezvények kapcsán, összetett csapatmunkában szerveztük meg az utóbbi időben a Szadai Községi Piac megnyitóját, az augusztus 20-i rendezvényeket és a Szadai Szüreti Mulatságot is.
– Szadán látványosan erős a civil kör. Hogyan viszonyul hozzájuk az önkormányzat?
– A civil szervezetek támogatása, kezdeményezéseik felkarolása kiemelten fontos az önkormányzat számára. Felismertük, hogy a klasszikus, akár évek, vagy éppen évtizedek óta sokak által ismert szadai civilek mellett meghatározó szerepet töltenek be az új, még szervezeti formát nem öltött mikroközösségek is Szada életében. Erősítendőek lokális csoportosításban a településrészek, vagy konkrét utcák szerveződései és kezdeményezései. Ezek a csoportosulások külön kis organizmusok, amelyek örvendetes módon nagyszerű ötletekkel lépnek a nyilvánosság elé, és érdekérvényesítő erő is jellemzi őket. Nagyon fontosnak tartom, hogy odafigyeljünk az érdeklődési körük, életkoruk szerint tematizálható, elkülönült, de sokszor együttműködő csoportokra, egyesületekre, klubokra, hiszen problémáik és felvetéseik egyéni válaszokat és megoldásokat igényelnek. Új szereplőként jelent meg a Szadai Községi Piacon kialakult vásárlói és baráti kör, akik számos újdonsággal leptek meg minket. Már elindult a jövő évi programok és aktivitások tervezése, hiszen nyilvánvaló, hogy a civilek és az önkormányzat együttműködve tudják a lakosok igényeit kielégíteni. Külön öröm számomra, hogy érdeklődésem és községi kapcsolataim révén személyesen is több civil szerveződés életében tudok időről időre segítőként részt venni. Engem nyugodtan lehet keresni. A fentiek mellett az elmúlt időszak számomra legizgalmasabb megfigyelése a „Szadai Identitás” nagyon korai kialakulása néhány éves szadai tartózkodás után egyes új lakostársunknál. Milyen büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az agglomeráció ezen különleges gyöngyszemén élhetünk, dolgozhatunk, és hol van ennek a forrása?
– Az idei év egyik legnagyobb közérdeklődést kiváltott ügye a közösségi együttélés szabályait rögzítő rendelet újragondolása és módosítása volt, amit – ahogy a közmeghallgatáson is kiderült – ön képviselt. Miért volt a módosításra szükség, és melyek a legfontosabb változások?
– Ez az egyik legfontosabb helyi rendeletünk. Erre utal az is, hogy az önkormányzat honlapján messze a legtöbbet látogatott tartalomról van szó. Nagy gondot fordítottunk a rendelet újragondolására, hiszen nem vitás, hogy nagyon nehéz az egyéni érdekeket és szempontokat olyan közösségi szabályokká formálni, amelyek megengedik a szabadságot addig, amíg más szabadságát nem korlátozzák. A rendelet megalkotásánál a közösség érdekeit képviseltük, ezt szolgálta az is, hogy a lakosság véleményét több körben is kikértük a településszintű konszenzus lehetőségeit vizsgálva. Az új rendelet azokat a célokat fogalmazza meg, hogy mit szeretnénk elérni. Most rögzítettük azt, hogy lakosként milyen viselkedés várható el mindannyiunktól. A rendelet egyik legfelkapottabb része a zajkeltéssel kapcsolatos, de van még több igen fontos eleme azon kívül. Mindenképpen meg kell említenem az ebtartást és sétáltatást, valamint a lakóingatlan előtti közterületen műtárgyak és ültetett növények szabályozását is.
– Milyen tapasztalatokat tud levonni ennek a fontos és minden szadai lakost érintő rendelet megalkotásának folyamatából?
– Ez egy olyan munka volt, amiből kiderült számomra, hogy a bizottsági működés akkor valósul meg jól, ha előkészíti a képviselő-testület számára a döntést valós alternatívák kidolgozásával. Nagyon fontos, hogy a munka projektalapú legyen, tehát egy témában az érintettek, a szakértők, az intézményi és a hivatali dolgozók szempontjait figyelembe véve készítsünk koncepciót, hozzunk döntéseket, és alkossunk jogszabályokat. Azt ígérhetem, hogy a hasonló nagyságrendű és hatású ügyekkel kapcsolatban is hasonló elszántságot várhatnak tőlem a szadai lakosok. Kívánom, hogy fokozódó tisztelettel és szeretettel vegyük körül fiatal és idős, új és régi, erős és egyelőre még gyengébb társainkat a települési közösségben.
– Szada Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete is felismerte a lakosságszám-növekedésének problémáját. A Helyi Építési Szabályzat módosításával immár egy telken egy lakóingatlant lehet építeni. Ez nyilván a jövőt némileg kiszámíthatóbbá teszi, de az elmúlt pár évben kialakult helyzet, az, hogy Szada lakossága már elérte a 6 ezer főt, napi szinten is megoldást kíván. Melyek a legnagyobb problémák és milyen válaszokat adnak rá?
– A település fejlesztése folyamatosan zajlik, azonban az ugrásszerű népességnövekedés az önkormányzattól erőn felüli teherviselést, teljesítményt kíván meg. A már érezhető intézményi túlterheltség kezelése a legnagyobb feladatunk most. A Székely Bertalan Óvoda és Bölcsőde a férőhelyek szempontjából a prognózisok alapján csak komoly dotációval és átalakításokkal tud megfelelni az igényeknek. Idén több mint másfélszeres volt a túljelentkezés. Bár az iskola már nem önkormányzati fenntartású intézményként működik, annak támogatása és fejlesztése továbbra is önkormányzati prioritás, hiszen a mi gyerekeink járnak oda. Az évenkénti létszámemelkedés kihat továbbá a Szadai Gyermekélelmezési Szociális Étkeztetési Konyha működésére is, amely már most is az ideális kapacitását meghaladva működik. Mindezekkel kapcsolatban a napokban elindult a Humánügyi Bizottsági háttérmunkája a polgármester, az alpolgármesterek és az érintett intézmények bevonásával a lehetséges alternatívák kidolgozására, amelyeket majd a képviselő-testület elé fog tárni döntéshozatalra.
Andó Patrik