Folytatása következik

Tovább

Az első voksolás a korábbi tanácsrendszert váltotta fel. Anno 1990-ben Nádaski László független jelöltként nyerte el Szada polgármesteri tisztségét és 1998-ig volt hivatalban. Őt követte a székben egészen 2014-ig Vécsey László (2010-ig függetlenként, utolsó ciklusában a Fidesz–KDNP tagjaként), aki most a térség fideszes országgyűlési képviselője. Utána, 2014 és 2019 között – függetlenként – Oroszi Sándor (Süni) vezette a települést.

A mostanit megelőző önkormányzati választást a településen 2019. október 13-án tartották. A 4207 fő választásra jogosult állampolgár közel 53 százaléka a meg is jelent az urnáknál. A polgármester-választást a Változás Útján Egyesület jelöltje, Pintér Lajos nyerte 55,08 százalékkal (1208 szavazat), míg a regnáló vezetőként függetlenként indult Oroszi Sándor a szavazatok 44,92 százalékát (985) kapta.
A nyolc plusz egy tagú képviselő-testületbe hét tagot juttatott be a Változás Útján Egyesület – később közülük egy fő kivált és függetlenként folytatta –, a továbbikét helyre pedig a Fidesz–KDNP képviselőjelöltjei kaptak bizalmat.

Most, 2024-ben újra két személy versengett a polgármesteri tisztségért: az októberig, a mandátuma lejártáig hivatalban lévő/maradó Pintér Lajos (a VUE színei­ben), illetve a 2019-ben Fidesz–KDNP-jelöltként a testületbe került, ezúttal az újonnan létrehozott Tudatosan a Közösségért Egyesület (TAKE) jelöltjeként indult Vrabély Balázs.

A 4911 fő választásra jogosult szadai polgár közül 3262 fő vette fel a szavazólapokat – ami 66,42 százalékos részvételt jelentett –, és 52,01 százalékkal (1644 voks) Pintér Lajos győzött. Riválisa, Vrabély Balázs 47,99 százalékot (1517 szavazat) ért el. Lényegét tekintve az erőviszonyok nem változnak a képviselő-testületben 2024 októbere és 2029 októbere között: az ősztől ugyanúgy hét képviselője lesz a VUE-nak, két képviselője pedig a TAKE-nak (a régi-új tagok névsora a keretes írásunkban olvasható).

Pintér Lajos így értékelte az eredményt: Hatalmas elismerés illeti a szadai szavazókat, akik az országos átlagot is messze meghaladó részvétel mellett járultak az urnákhoz. Az ő aktív részvételük ad a korábbiaknál is nagyobb legitimitást a választási eredményeknek. Büszkén jelenthetem ki, hogy eddigi munkánkat és a jövőbeni terveinket értékelve kaptam magam polgármesterként, valamint a Változás Útján Egyesület megtisztelő bizalmat a következő ciklusra,  így újra hat VUE-képviselő vehet részt az önkormányzat munkájában. A VUE teljes csapata nevében nagyon köszönjük a szadai választók bizalmát, támogatását és a lehetőséget arra, hogy a következő ciklusban tovább szolgálhatjuk szeretett településünket! Gratulálok a Tudatosan a Közösségért Egyesület csapatának a választáson elért eredményeihez!

Szadai képviselő-testület, 2024–2029

Pintér Lajos (VUE) – polgármester
Vrabély Balázs (TAKE), 49,12 százalék (1559 szavazat)
Dr. Vada Edina (VUE), 45,62 százalék (1448)
Petrák Árpád (VUE), 44,74 százalék (1420)
Gelle Róbert (VUE), 43,32 százalék (1375)
Molnár Csaba Sándor (VUE), 42,63 százalék (1353)
Oroszi Sándor (1960) (TAKE), 42,25 százalék (1341)
Székely Beatrix (VUE), 41,93 százalék (1331)
Boros Gábor (VUE), 41,40 százalék (1314)

Van baj 

De milyen általános helyzetben is indul az újabb ötéves ciklus az ősztől? A választás előtti állapotokat foglalta össze a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) idei áprilisi közgyűlésén elfogadott TÖOSZ-elvárások és -kezdeményezések című dokumentuma. Ebből idézünk, a teljesség igénye nélkül.

„A kormány által is ismert okokból jelentősen megváltozott gazdasági és piaci környezet alapján indokolt, a finanszírozási rendszer hatékonyságának megőrzése érdekében, a támogatási mutatók teljes felülvizsgálata és valós költségekhez igazítása, amelyek azt követően minden évben – akár módosítva – az aktuális gazdasági környezethez igazodjanak, így biztosítva a finanszírozott önkormányzatok kitettségének csökkentését és kifejezésre juttatva a valódi kiadások mértékét.

A kötelező önkormányzati feladatok feladatfinanszírozásának felülvizsgálatát, korrekcióját kérjük az önkormányzati szektorban, legfőképpen a településüzemeltetés, a szociális és alsófokú oktatási, gyermekétkezési, valamint igazgatási közszolgáltatások terén.

A szolidaritási hozzájárulás mértéke meghaladta a települések fizetőképességének határát, ezért szükséges az inflációs nyomás és a reálbércsökkenés miatt a szolidaritási hozzájárulás mértékének csökkentése a 2025-ös költségvetési évtől. Energetikában szükséges egy teljes országos program, valamint ennek finanszírozása ESCO, hitel vagy vissza nem térítendő forrás formában az önkormányzati rendszerben. (…) Településüzemeltetési feladat ellátásának – és ezen belül legfőképpen a közterületek rendezésének – rendszerszintű újragondolása szükséges pénzügyi erőforrás, tárgyi erőforrás, humán erőforrás szempontból. A közművelődési feladatfinanszírozás mértéke nem fedezi sem a fenntartás, sem a fejlesztés költségeit, a feladatfinanszírozás mértékének emelése szükséges” – jegyezte meg a TÖOSZ az állami finanszírozásról.

„Egyes önkormányzati feladatok elmúlt évtizedben történt centralizációja, állami intézményekhez és államigazgatási szervekhez telepítése nem minden esetben eredményezte az adott feladatellátás költséghatékonyabb és jobban szervezett ellátását (pl. általános iskolák üzemeltetése, védőnői szolgálat, közművek). Javasoljuk az átvett feladatok elemzését üzemeltetési szempontból, és ennek eredményeként annak újraszabályozását, hogy mely feladatok maradjanak/kerüljenek állami, illetve önkormányzati kompetenciába. Szükséges az állami szervek és az önkormányzatok által jelenleg ellátott hatósági feladatok felülvizsgálata is. A felülvizsgálat eredményeként kerüljön sor az állam által átvett feladatok egy részének visszaadására az önkormányzati rendszernek”
– vélte a szervezet az önkormányzati feladatokról.

Mindemellett a TÖOSZ szerint újra kell szabályozni a polgármesterek törvényben megállapított illetményét legkésőbb 2025. január 1-től a 2022–2024. évi infláció mértékével azonos módon, és ezt követően évenkénti inflációval automatikusan korrigálva vagy a garantált bérminimum változásának százalékos arányával azonos módon – mindezt azért, mert „a hatályos szabályozás szerinti polgármesteri illetmény messze nem tükrözi azt a munkaterhet és felelősséget, amelyet egy polgármester településvezetőként visel”. A szövetség úgy véli, az önkormányzati köztisztviselők illetményének rendezésére is égető szükség van, mert az önkormányzatok a bérproblémák miatt a piaci szférába távozott köztisztviselőket nem mindig képesek hasonló szakértelmű munkatársakkal pótolni, valamint elengedhetetlen a közalkalmazottak illetményalapjának emelése is azon ágazatokban, ahol az illetmények rendezése ágazati szinten még nem történt meg.

Jobb lesz?

Ezen a közgyűlésen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az mondta, hogy „már két törvény kereste az utat, de még mindig vannak vitatott kérdések”. Hozzátette, ezek közül az egyik, hogy az önkormányzatok és a központi kormányzat viszonya hogyan alakuljon a finanszírozás, együttműködés terén.

– Voltak olyan modellek, amelyek az önállóságra, mások az együttműködésre helyezték a hangsúlyt, és vannak, akik politikai ellensúlyként tekintenek az önkormányzatra – jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor: úgy kell biztosítani az önkormányzati autonómiát, hogy az ne csorbítsa a központi kormányzat cselekvőképességét.    

A miniszter reményét fejezte ki, hogy ez a kapcsolatrendszer „egymáshoz simul” a jövőben, és kijelentette, partneri viszonyra törekszik az érdekszövetségekkel, önkormányzatokkal, polgármesterekkel. Nav­ra­csics Tibor azt mondta, bízik abban, hogy június 9. után még stabilabb önkormányzati rendszer, harmonikusabb kapcsolat jön létre.

Ugyanakkor itt a fenti általánosságokon túl a TÖOSZ konkrét felvetéseire érdemben nem reagált, azaz nem tudni, megtörténnek-e a szükségszerű változtatások. De ahogy a sportolók mondják: innen szép nyerni. Azaz a működés fenntartása már igazi bravúr…        

Pest vármegyei közgyűlés, 2024–2029 (Kiosztott mandátumok száma: 46)
FIDESZ–KDNP: 21
Momentum: 10
Mi Hazánk: 8
DK: 7