Kétnaponta járja Szadát a belterületi vadkárelhárító
Az egy egységnek tekinthető Veresegyházon, Szadán és Gödöllőn a februárral zárult vadászidényben 40 vaddisznót lőtt ki az önkormányzatok által foglalkoztatott belterületi vadkárelhárító. Az észlelések idén sem csökkentek, négy hónap alatt már 13 állatot kellett elejteni a lakosság nyugalma és a károk megelőzése érdekében.
Szadán és környékén a földrajzi viszonyok miatt folyamatos a vadak mozgása, sok esetben pedig a vaddisznók a nagyközség belterületén is megjelennek, a gyümölcsösökben kárt, a lakosság körében pedig riadalmat okozva. A probléma megnyugtató kezelésére Szada Nagyközség Önkormányzata belterületi vadkárelhárítót foglalkoztat. Az egyébként vadgazdálkodási mérnök végzettségű Molnár Balázs immár hatodik éve teljesít szolgálatot Veresegyházon, Szadán és Gödöllőn, településünkön minden második éjszaka őrzi a lakók nyugalmát és dolgozik a vadak által okozott károk megelőzésén.
– Az önkormányzatokkal, így a szadaival fennálló szerződésem szerint a belterületen életvitelszerűen élő vaddisznó-populációt kezelem, de a Szadán sokszor előforduló, autók által elütött vadaknál is én járok el – avatott be teendőibe Molnár Balázs.
A szakembernek vezetett statisztikája van mindegyik településről, de ezek nehezen választhatók el az adottságok miatt. Az egy egységnek tekinthető Veresegyházon, Szadán és Gödöllőn a februárral zárult vadászidényben 40 vaddisznót lőtt ki az önkormányzatok által a települések egész belterületére a nevére megkért fegyverhasználati engedélyek alapján.
A korábbi tapasztalatok szerint éves átlagban 30-32 kilövéssel zárultak az idények, de az idei számok is nagyjából a tavalyi eredményességet vetítik előre: március és augusztus eleje között már 13 vaddisznót lőtt ki. Legutóbb augusztus 2-án sikerült a Boncsoki utcában egy vaddisznót elejteni és megállítani. Őzekből kifejezetten keveset lő ki, az évente átlagosan tíz gázolás áldozatainak adja meg a kegyelemlövést. A vadkárelhárítási tevékenység sötétedéstől napkeltéig tart, hiszen akkor van kevés ember az utcán, a vaddisznó pedig akkor mozog az utcákon. Ezek kilövése – a vadkárelhárítás mellett – az afrikai sertéspestis betegség terjedésének megállítása miatt is fontos tevékenység.
Szolgálata első évében, amíg nem ismerte meg a területet kellőképpen, jellemzően lakossági bejelentésekre hagyatkozott. Mostanra eljutott arra a szintre, hogy ismeri a gyümölcstermő területeket, tudja, hogy hol milyen fák vannak, ismeri az elhagyatott telkeket, így ezeket a területeket rendszeresen látogatja a bejelentésektől függetlenül is. Vadészlelésről mostanában éves szinten 3-4 bejelentés érkezik az önkormányzat felé, de célja ezt tovább csökkenteni.
– Szadán már ismernek, tudják, hogy én foglalkozom a vadkárelhárítással, szinte minden utcában van, aki tudja a telefonszámomat és jelez, ha vaddisznókat lát– mondta Molnár Balázs.
Ha jelzés érkezik felé, akkor aznap vagy legkésőbb másnap kimegy a helyszínre, kiteszi a vadkamerát, majd a képek alapján teszi meg a a szükséges intézkedéseket. Szadán két, képküldésre alkalmas vadkamera van, amelyek a használat során készült fotókat 20 másodpercen belül küldik tovább.
Molnár Balázs szerint a probléma forrása az, hogy a belterületre születő malacok számára az emberek által lakott tér lesz a természetes élőközegük, és itt alakul ki a természetes viselkedési formájuk. Ennek megfelelően vannak érdekes helyzetek, amikor nem lehet és nem is kell megúszni a fegyverhasználatot. Komoly szabályoknak kell megfelelni, a legfontosabb, hogy lövést leadni csak és kizárólag balesetmentesen lehet. Minden lövést írásban kell regisztrálni, és minden lövés után értesíteni kell a Gödöllői Rendőrkapitányság szolgálatirányítóját. Az átláthatóságot és a szabályok betartását a szadai körzeti megbízottal teljesített közös szolgálat is garantálja, amelyet másfél havonta megismételnek.