Nemcsak közös történetünk, már közös dalunk is van
A Visszajönnék című dal itt hallgatható meg:
A Szada 700 emlékév méltó megünneplését Pintér Lajos, Szada Nagyközség polgármestere egy, a közösséget összefogó, megérintő jubileumi dallal szerette volna teljessé tenni. Ezekkel az instrukciókkal kereste meg Méhes Adrián dalszerzőt és a szadai Kazoo Art Pub tulajdonosát, aki elvállalta a felkérést. A dal születésének hátteréről beszélgettünk az alkotóval.

– Mik voltak az első gondolataid, amikor megkerestek a feladattal?
– Amikor megkaptam a megtisztelő felkérést a dal megírására Szada 700 éves jubileuma alkalmából, éppen nagyon jó alkotói flowban voltam, ezért be kell valljam, hogy konkrétan percekkel a telefonhívás után már meg is született a dal alaptémája. Amiben biztos voltam, hogy szeretném, hogy a szövegben megjelenjenek egyaránt a régi lakosok szentimentálisabb, magasztosabb érzései, de az újonnan érkezettek ideköltözésének motivációi és nézőpontjai is. Ezzel nem is volt nehéz dolgom, hiszen Fruzsi a feleségem és az ő egész családja az előbbi, én magam pedig az utóbbi csoportba tartozom.

– Mik azok a keretek, támpontok, amik vezették a dal megalkotását?
– Alapvetés volt, hogy akit csak tudok, bevonnék a faluból a közös munkába. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy már ismertem Fejes Nadin csodálatos énekhangját ezért a fejemben őt hallgatva született az ének téma és ez a szöveg megírásában is nagy segítség volt. Ő segített a népdalkörösök és a 85 éves Varga Istvánné Benyovszky Teréz, Teri néni beszervezésében is, akihez ki is mentünk ketten, és a konyhájában rögzítettük ahogy - még mindig erős és biztos hangján - felénekelte a dal elejét. Azt biztosan tudtam, hogy a „Sej, Szada falu…” kezdetű népdalt szeretném valahogy belecsempészni és mivel maga az alap dal líraibb hangvételű, a közepébe építettem, mint egy vidám, pattogósabb feloldást. Ezt a feladatot pedig nem bízhattam másra, mint a Szadai Népdalkörre, ahonnan Dr. Dulai Sándorné, Nagyné Balla Mónika és Véghné Osztolykán Judit jöttek el és énekelték fel gyönyörűen a népdal első versszakát. A végére pedig mindenképpen szerettem volna egy nagy közös, igazi finálé-jellegű részt.

– Ki mindenkit tudtál még megnyerni még a közös munkához?
– Szerencsére nagyon sokan mondtak igent a megkeresésre. Kezdem a felsorolást a szintén szadai Árki Blankával, aki az Első Szadai Ír Kocsmazenekar hegedűse is. Blanka csodálatosan eljátszotta az általam elképzelt hegedű futamokat. A nóta feszes részénél a településünkön is méltán népszerű Unger Balázs (Cimbaliband) összetéveszthetetlen pattogós, vidám cimbalomjátékát csodálhatjuk. A finálét pedig a Szadai Szólamok varázsolták olyanná, amilyennek megálmodtam, pont olyan szépen, pontosan és fegyelmezetten énekelték fel a részeiket, ahogy ezt elképzeltem. Szeifert Jason Bálint nagybőgőn, Sárkány Berci pedig ütőhangszereken működött közre.

– Nagyon izgalmas képek készültek a dal felvételéről, a közös munkáról. Hol rögzítettétek és alkottátok meg a Visszajönnék végleges verzióját?
– A dalt a miskolci HangArt Stúdióban, Károly Tamás hangmérnök segítségével rögzítettük szuper hangulatban és ő végezte az utómunkákat is. Köszönjük a lelkiismeretes és hibátlan munkáját! Kutyusa Gofri, végig kísérte a felvételeket, őt levettük mind a négy lábáról, ami remélem, hogy jó előjel.

– Mire gondolsz szívesen vissza az elmúlt pár hétből, amíg a dalon dolgoztál?
– Szeretettel emlékszem arra a bónuszként kapott tárlatvezetésre, amit Teri nénitől a helyi népviselet nagy ismerőjétől kaptunk a házában a felvétel után. Nagyon jó érzés felidézni azt a lelkesedést, támogatást, amit a közreműködő zenészektől, művészektől érkezett felém, amikor meghallották a dal alapjait, az ő munkájukat is köszönöm. Hálás vagyok polgármester úrnak a lehetőségért, nagyon izgalmas és szép feladatot bíztak rám. Ajánlom a Visszajönnéket ennek a gyönyörű falunak, ami ilyen rövid idő alatt ennyi jót adott nekem és az összes lakójának sok szeretettel!
A dal itt hallgatható meg: