Meghosszabbították a kutak engedélyeztetési határidejét

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. §-ának 2020. július 1. napjától hatályos módosítása alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a személy (létesítő vagy üzemeltető), aki az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett, vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2023. december 31-éig kérelmezi. A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra is vonatkozik.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

a)     a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvíz-készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

b)     épülettel vagy annak építésére jogosító határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

c)     nem gazdasági célú vízigény;

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

Röviden összefoglalva a feltételeket, a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

Aki legkésőbb 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-jétől vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

Természetesen a változás a folyamatban lévő engedélyeztetési eljárásokat nem érinti.

Kérem az erre vonatkozó hirdetményeinket kövessék figyelemmel!

dr. Filó-Szentes Kinga

jegyző