Saját zenei világot teremtettek
A hagyományosnak tekinthető tavaszi szadai Cimbaliband-fellépés ezúttal a csapat 20 éves fennállása alkalmából indított koncertsorozat egyik állomása. A két évtized emlékeiről és a szadai kötődésről is mesélt lapunknak a zenekar vezetője, Unger Balázs.
Unger Balázs cimbalomművész, az együttes vezetője 1987-ben kezdte a muzsikálást – akkor még brácsásként – a szadai Fix-Stimm zenekarban.
– Nagyon meghatározó időszak volt ez számomra, hiszen ekkor kezdődött minden. A legszebb emlékeim közé tartoznak Rónai Lajos zeneórái, amelyek nemcsak a hangszeres tudásomat alapozták meg, hanem a zene iránti elköteleződésemet is – emlékezett vissza. – Ugyanígy fontosak voltak számomra Cziberéné Szitó Mária rendezvényei a táncegyüttessel, ahol a népzene és a közösségi élmény kéz a kézben járt. Ezek az alkalmak mindig inspirálók voltak, mert láttuk, hogyan kel életre a zene a tánc által. A közös táborok a Székely-kertben pedig igazi közösségformáló élményt jelentettek: ott nemcsak zenéltünk, hanem barátságok is szövődtek, és életre szóló élményeket szereztünk.
A cimbalomra később váltott, a Galga zenekarban már ezen a hangszeren játszott. Pályája során rengeteg csapatban megfordult (a teljesség igénye nélkül például: a Magyar Állami Népi Együttesben, a Dresch Quartettben, a Fonóban, az amerikai Hawk and a Hackshaw-ban), hol állandó tagként, hol vendégként. A „vándorélet” után, 2006-tól jött a Cimbaliband.
– Mindig is erős motiváció volt bennem, hogy a cimbalmot minél szélesebb közönséggel ismertessem meg, és megmutassam, mennyire sokoldalú hangszer. A különböző zenekarokban szerzett tapasztalatok rengeteget adtak, de egy idő után megfogalmazódott bennem az igény, hogy saját zenei világot hozzak létre. Fontos volt a közös zenélés öröme, az alkotás szabadsága, és az is, hogy a megszerzett tudást, tapasztalatot saját formációban kamatoztathassam. A Cimbaliband tulajdonképpen ennek a gondolatnak a megvalósulása lett – mondta.
Ha valaki esetleg nem ismerné, hogy milyen zenét is játszik a Cimbaliband, egy rövid jellemzés a zenekar weboldaláról: „A kelet-európai életérzés keveredik a népzenével és a modern zenei stílusokkal. A banda tagjainak jelentős népzenész múltja van, így a Cimbaliband »boszorkánykonyhájában« a gyökerektől merített autentikus zenéből kiindulva készülnek a fogások. A zenei csemegéket pedig úgy tálalják elénk, hogy a dalok alapját egy igen különleges hangszer, a cimbalom alkotja, megfűszerezve egy kis jazz-zel, latin zenével, balkáni ritmusokkal.”
A két évtized alatt sok emlékezetes pillanatuk volt. Unger Balázs szerint különösen nagy élményt jelentettek a japán turnéik – három alkalommal is jártak a felkelő nap országában, és mindig lenyűgözte, hogy milyen nyitottsággal fogadták a magyar népzenét. Itthon pedig a kiemelkedő fellépések között tartja számon a Művészetek Völgyében, a Fishing on Orfűn, a Sziget Fesztiválon, a Campus Fesztiválon, a STRAND Fesztiválon vagy a VOLT-on való szerepléseket.
A 20 éves fennállást koncertsorozattal ünneplik, amely február 14-én Szolnokon indult. Szadára március 29-én érkeztek e turné keretében.
– A jubileumi koncertsorozatot úgy terveztük meg, hogy minden állomáson mindig más arcunkat mutassuk, így minden előadás egyedi élményt nyújthat. A szadai fellépés különösen fontos számunkra a személyes kötődés miatt, ezért itt is igyekszünk egyedi műsort összeállítani. Vendégként fellépett a testvérem, a zenekart tíz éven keresztül gitárosként erősítő Unger Gergő, valamint a szintén helyi kötődésű Berkó Domonkos szaxofonos. Májusban Gödöllőn pedig olyan kiváló vendégekkel bővül a műsor, mint Pál István „Szalonna”, Borbély Mihály fúvós, valamint korábbi énekesnőnk, Szita Eszter – tette hozzá.
Unger Balázs őszintén bevallotta, hogy Szada a mai napig meghatározó hely számára, hiszen amellett, hogy itt kezdte a zenei karrierjét, húszéves koráig itt is élt, öccse és szülei jelenleg is itt laknak.
– Ez a személyes kötődés a zenekar életében is megjelenik. A Cimbaliband több szállal is kapcsolódik a településhez, legyen szó közös fellépésekről, helyi együttműködésekről vagy egyszerűen arról, hogy innen indultunk, és ide mindig jó visszatérni. Szada számunkra nemcsak egy helyszín, hanem egyfajta lelki bázis is.
Raffai Ferenc
