Szada Latkep

Székely Bertalan nőábrázolásai

Japn N

Az évente hagyományosan megrendezett Székely-kiállításunk június 15-ig várja a látogatókat. Tárlatunk a mester nőket ábrázoló alkotásainak különböző csoportjait mutatja be néhány jellemző alkotás és a hozzájuk kapcsolódó vázlatok segítségével.

A szadai műteremházbeli kiállítás rendezésére a fiatal művészettörténészt, Balassa Tímeát kértük fel, ő volt az, aki az elmúlt évben részletes és szakszerű leltárt készített a nagyközség tulajdonát képező és a Székely Bertalan Művelődési Ház és Könyvtár által kezelt Székely-gyűjteményről.

De hogy pontosan mit is láthatunk ezen a kiállításon, milyen szempontok alapján állt össze a művek csoportja, azt Balassa Tímea tárja elénk a kiállításhoz készített tanulmányában – amit a Székely Bertalan Műteremház Füzetek idei számában jelentettünk meg a kiállításmegnyitóhoz kapcsolódóan.

Székely Bertalan életművében a legismertebb területet sokáig a történelmi témájú festmények uralták. Idővel azonban új megközelítések jelentek meg, így ma már pedagógiai munkásságát, teoretikus oldalát és tájképfestészetét is méltatja a szakirodalom. Kiállításunk az életműnek egy állandósult szereplőjét választja témának: a nőket. Pontosabban ez felhívás arra, hogy nézzük meg őket úgy, ahogyan Székely nézte őket. A kérdés az: mi mit látunk belőlük?

A tárlat során négy tematikus egységben (reprezentatív portrék, női arcképek, életképek, aktok) vesszük szemügyre azokat a nőket, akik Székely pályafutása során megjelentek: feleségek, szerelmek, ismeretlen modellek és mitológiai alakok. Ahol lehet, ott nevek és sorsok is megelevenednek, van, ahol pedig csak a kérdés marad: ki volt ő, és mit látott belőle a festő? (…)

A kiállítás végére talán az a leginkább meglepő felismerés marad, hogy Székely Bertalan nőábrázolásain keresztül tulajdonképpen Székelyt ismerjük meg. Társadalmi helyét és körét, barátságait és személyes kötődéseit, de legbelsőbb elképzeléseit, fantáziáit és szorongásait is. A reprezentatív portrékon a megbízói viszonyok rajzolódnak ki, a feleségéről készült vázlatokon és sorozatokon egy házasság személyes és társadalmi megélése, az aktokon egy alkotói megszállottság, amely évtizedeken át ugyanazt a kérdést kerülgeti” – írta a kurátor.

A kiállítás anyagának összeállításában segítségünkre volt a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és természetesen a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria. Külön köszönet illeti Székely Bertalan leszármazottjait, dr. Beöthy Györgynét, Csorba-Beöthy Kingát és Beöthy Árpádot, akik közreműködtek a kiállítás létrejöttében és a Székely Bertalan-nap méltó lebonyolításában.

Szeretettel várjuk kedves látogatóinkat, jöjjenek, csodáljuk meg együtt ezeket a nőket és általuk Székely Bertalan sokoldalú művészetét, szakmai elhivatottságát és zsenialitását!

Megújult Léda

Idén a gyűjtemény restaurálását is megkezdtük Lowack Balázs, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria munkatársának közreműködésével, így nagy örömünkre több, frissen felújított szadai tulajdonú vázlatot is megmutathatunk az érdeklődőknek a tárlaton – többek között gyűjteményünk egyik gyöngyszemét, a Léda című festményhez készült olajvázlatot.

Bejelentkezéssel

A Székely Bertalan-napon, május 10-én megnyílt kiállítás június 15-ig tekinthető meg előzetes bejelentkezéssel. Kérjük, hogy látogatási szándékát legkésőbb 24 órával előre jelezze! (Székely Bertalan Műteremház Galéria, 2111 Szada, Székely Bertalan u. 22. Tel.: 06-30-116-0464, e-mail: info@szadafaluhaz.hu).

Monok Zsófia


Utoljára frissítve: 2026 május 18. 14:49

széchenyi terv plusz