Trianon 100
A koronavírus miatti veszélyhelyzet feloldásával lehetőség nyílt Szadán is a kisebb létszámú összejövetelek megrendezésére, ezért az utolsó pillanatban úgy döntött a polgármester, hogy a nemzeti összetartozás napjáról és a hősök napjáról is megemlékeznek a településen.
Június 4-én délután fél ötkor gyülekeztek a szadaiak a nemzeti összetartozást jelképező Örökségünk szobornál, ahol megemlékeztek a történelmi Magyarországot szétszaggató trianoni békediktátum kihirdetésének 100. évfordulójáról. a Magyar Országgyűlés 2010-ben törvényben nyilvánította június 4-ét a „Nemzeti összetartozás napjává”. Ebben a törvényben megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatának fenntartásában, ápolásában.
A megjelenteket Simonné Horváth Anikó köszöntötte, majd a távolból megkondultak a szadai templomok harangjai, ami a 100 éve megkötött tragikus békediktátum aláírására emlékeztettek. Az ünnepi megemlékezés a „Hazám, hazám…” című műsorral kezdődött, amiben Buzogány Márta színművésznő szerepelt.
A megrendítő erejű előadás után dr. Dulai Sándor a Szabad Föld rovatvezetője mondott beszédet. A megemlékezést egy 1920. június 5-én megjelent Pesti Naplóban megjelent írás felidézésével kezdte. „A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borzongós őszies levegőben tovahömpölygő hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt.” Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom volt.
Dr. Dulai Sándor személyes történetein keresztül világított rá az 1920-ban bekövetkezett nemzeti tragédiára, aminek következtében elvesztettük az ország területének kétharmadát és mintegy 3,4 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. A gazdaságot is mélyen megrendítette a békediktátum, ugyanis elvesztettük a nemzeti jövedelmünk több mint kétharmadát. Szerencsére több politikusunk nem siránkozott, hanem előre tekintett (ilyen volt többek között Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter is) így a második világháborúig a csonka ország talpra állt. Trianon – a tragédia ellenére - megteremtette a túlélés reményét, mert a magyar nemzetfelfogás átalakulásához vezetett.
A megemlékező beszéd után először Pintér Lajos polgármester helyezte el a megemlékezés csokrát az Örökségünk szobor tövében, majd a képviselő-testület tagjai, végül a megjelent vendégek következtek. A program a Boldogasszony Anyánk (Régi magyar himnusz) közös eléneklésével zárult.
P.Gy.
