Milyen talaj lapul a lábunk alatt?
Szada második alkalommal nevezett be a Magyar Talajtani Társaság kezdeményezésébe, a Talaj a talpad alatt kampánynapba. Ebben az évben az egykori Földvár alatt meghúzódó gyümölcs talaját tártuk fel. Az itt kiásott szelvényről Szabó István, a Magyar Talajtani Társaság tagja készített részletes leírást.
Az idei talajszelvény különlegessége, hogy a kb. 20 millió évvel ezelőtt, a Paratethys tengerrendszer részeként létrejött, majd kb. 10 millió évvel ezelőtt a medence körüli hegyek kiemelkedésével létrejött Pannon-tenger üledéke, annak káprázatos színvilágával és egyedülálló mintázatával feltárásra került. Ezt a réteget a tavalyi , a Székely kertben kiásott talajszelvényünk legalján, kb. 2 méteres mélységben már megtaláltuk, de most teljes szépségében tárult elénk.
A régi földvár tövében feltárt szelvény egy ún. lejtőhordalék talaj, amelynek felső szintjei a magasabb térszínekből kerültek jelenlegi helyükre, és hívják fel a figyelmet arra, hogy talajaink felső, termékeny rétege mennyire érzékeny és sebezhető, a természet erői (szél, víz) könnyen mozgatják. Különösen Szadán, ahol a korábbi folyók és patakok szabdalta hullámos, dimbes-dombos talajfelszín jellemző.
Az is nyilvánvalóvá vált a közösségi gyümölcsösben feltárt szelvény bemutatása után, hogy miért kapta településünk a „gyümölcstermő szent Szada” elnevezést. A déli lejtőket a napsugarak ideális szögben érik, a mélyen gyökerező szőlő és gyümölcs pedig a több millió év alatt lerakódott változatos és ásványokban gazdag rétegekből táplálkoznak. Ez, és a falu lakosságának évszázados szaktudása adja a „szadai terroir” egyediségét, ami visszaköszön az itt termesztett gyümölcs ásványi anyag tartalmában, ízében és zamatában.
Az idei szelvény kiváló lehetőséget kínált egy kis nyomozásra is, hogy az egyes szintek jegyeiből kirajzolódjon az elmúlt évszázadok, évezredek és évmilliók talaj-története:
· a legalsó szint (Pannon-tenger üledéke) színvilága a folyók által a tengerbe hordott, a partmenti kőzetek anyagából kioldott, majd lerakódott ásványi anyagoknak köszönhető
· a tengeri állatok mészvázából és az Európa nyugati felének hegységeiből ide hozott hordalék adta az üledék óriási mésztartalmát, ami márványos mintézatot kölcsönzött a szelvény falának
· a Pannon-tenger feltöltődése, eltűnése után, a jégkorszak jégtakarója csiszolta finom por (a lösz) rakódott le a Kárpát medencében, így településünk helyén is, amin aztán elindulhatott a talajképződés
· a szelvény helyét valamikor lombhullató erdő, tölgyesek borították, ami alatt erdei talajok alakultak ki, és aminek nyomait meg is találtuk a fő szelvényfaltől alig 10-15 méterre
· később a Duna, az Ipoly, a patakok kavicsos, homokos hordaléka, és a szél által áthalmozott homok töltötte tovább a területet
· végül a kőzetlemezek mozgásával, a környező hegyek kiemelkedésével kialakult a mai felszín, és így történhetet az, hogy a valamikor a tengerfenéken lévő üledékek mára Szada egyik legmagasabb pontján kerültek felszínre.
